Várak története

A regéci vár története, fejlesztése napjainkban, képekkel, érdekességekkel

A kastély szó latin eredete a kastellom, kastellum, castrum, castellum, ill. a kastell, és a kastel, ’kistábor’ szóból ered. A várkastély onnan ered, hogy eredetileg a barokk korig a kastélyok nagy része is rendelkezett erődített, védelmi jelleget mutató építészeti elemekkel. Sok esetben még vizesárkot és sarokbástyát is építettek hozzá.

A látványtérkép sokszor olyan virtuális repülés, amin szembeötlő módon van kidolgozva lényeges, kiemelt terület, ezzel is segítve a tájékozódást, illetve az információ átadását. A soproni belváros látványtérképe Ferenc Tamás keze munkája alapján valósult meg, és amikor legutoljára hosszabb időt töltöttem a hűség és a szabadság városában, szinte minden szórakozóhelyen, keretezve látható volt a falon.

A falu közepén emelkedő dombon áll Erdély egyik legszebb erődtemploma. A templom 1282-ben már létezett. Átépítésének kezdetét egy 1402-es oklevél datálja, amelyben IX. Bonifác pápa búcsút hirdetett felépítésére. 1486-ban már biztosan erődített volt, mert Mátyás ekkor lakói harmadát felmentette a hadba vonulás alól, hogy a településen álló várat őrizhessék. A munkával 1524-ben készültek el, erre utalnak kapuja felett II. Ulászló és Szapolyai János címerei. 1938-1942-ben Hermann Phleps irányítása alatt restaurálták. Az 1977-es földrengést követő helyreállítását 1991-ben Europa Nostra-díjjal ismerték el. 1993 óta a Világörökség része.

Elfeledett váraink látványtérkép a Civertantól